A megfelelő ajtócsukó kiválasztása már a tervezési folyamatnál is fontos. De vajon a rendelkezésre álló lehetőségek közül mit érdemes választani? Ez egyrészt függ az ajtó funkciójától, másrészt a műszaki tartalmától is.
Az EN 1154 szabvány az ajtó mérete és súlya szerint osztályokba és erőfokozatokba sorolja a felső ajtócsukókat. Az erőfokozaton illetve az osztályon belül a szabvány az ajtócsukó legfőbb jellemzői tekintetében jelentős követelményeket támaszt.
A zárás ereje: összeveti az ajtócsukó erejét az ajtó cm-ben meghatározott szélességével; a megfelelő ajtócsukó kiválasztásánál elsődleges szempont az erőfokozatok megismerése.
1-es erősség 75 cm
2-es erősség 75-85 cm
3-as erősség 85-95 cm
4-es erősség 95-110 cm
5-ös erősség 110-125 cm
Az erő leadásának hatékonysága: a jó hatásfok azt jelenti, hogy nyitáskor nem kell nagy erővel nyitni az ajtót azért, hogy visszacsapódáskor az ajtónak elegendő lendülete legyen a becsukódáshoz.
A beállítások stabilitása: Azt jelenti, hogy a sebesség beállítások tartós használat vagy hőingadozás esetén sem csúsznak el.
Tartósság az intenzív igénybevétel alatt is: elvárás, hogy 500.000 teljes nyitási-csukási ciklus letelte után is az ajtócsukó erejének, hatékonyságának, stabilitásának mutatói ne maradjanak sokkal alatta a kiindulási értékeknek.
A karos ajtócsukók általában kevésbé designosak a kiálló kar miatt, de annál költséghatékonyabb megoldásai az ajtók zárásának. Továbbá bizonyos funkciókat nem is lehet megoldani velük.
A csúszósínes ajtócsukók esztétikusak és elektromos rendszerbe is köthetőek (pl. füstérzékelő központ).
Ezen kívül még léteznek az úgynevezett felső, rejtett csúszósínes ajtócsukók, melyek az ajtólapba vannak beépítve, így mindkét oldalról láthatatlanok.
Ezeket azonban nem lehet mindegyik ajtólapba beépíteni, mert legalább 40 mm lapvastagság szükséges az elhelyezéshez. De nem is érdemes mindegyik ajtólapba ezt használni, a legtöbb esetben a csukó drágább, mint maga az ajtólap.
Mindkét típusnak több kivitele létezik, tehetjük egyszárnyú, kétszárnyú, fa vagy üvegajtóra is őket. Az ajtó típusától, súlyától és szélességétől függ, hogy pontosan melyik modellre lesz szükségünk, illetve egyéb olyan műszaki követelmények is befolyásolják a döntést, mint a tűzgátlás, vagy az ajtólap esetleges pánik funkciója.
Kétszárnyú ajtólapok esetén azt is meg kell fontolnunk, hogy akár az ajtólap funkciója miatt, akár kényelmi szempontból, van-e szükség csukássorrend szabályzóra. A design kontra költségvetés itt is igaz, a karos csukókhoz tartozó csukássorrend szabályzó egyszerű és mechanikus, míg a csúszósíneshez tartozó drágább, de esztétikus.
Kétszárnyú karos ajtócsukó, mechanikus csukássorrend szabályzóval
Kétszárnyú csúszósínes ajtócsukó, elektromos csukássorrend szabályzóval
Így például a kevésbé szem előtt lévő, ritkán, vagy csak a személyzet által használt ajtókra nyugodtan tervezhetünk karos kivitelű ajtócsukót, míg a belsőépítészeti, lakberendezési szempontból kiemelt ajtóknál érdemes a csúszósínes kivitelt használni.
A szerelés módja is befolyásolhatja, hogy milyen típust válasszunk. Tudnunk kell, mennyi hely áll majd a rendelkezésre, kifelé, vagy befelé nyílik az ajtó, egységesen kívül, vagy belül legyenek a folyosón az ajtócsukók.
Összességében, egy minősített ajtócsukó választása azt jelenti, hogy minden modell esetében egy az eredeti tulajdonságait tartósan megőrző, kopásálló, sok szolgáltatást nyújtó eszközt használunk.
Segítségre van szüksége a tervezésben? Vegye fel velünk a kapcsolatot itt!
Segédletek nyílászáró tervezéshez